Virtuális és Valós Kulturális Tápiószőlős: Nőnapi forgatókönyv

Történt, hogy ma egy rémálom miatt idő előtt ébredtem. Visszaaludni nem volt kedvem. Úgy tűnt, elég friss vagyok ahhoz, hogy elkezdhessem a napot, így viszonylag korán, még pizsamában kezdtem a szokásosnak mondható napi rutint. Ébredésemtől fogva viszont kicsit másabb szájízzel.

A tavasz hírnökei a "Zalkán" - 2012

Indulás előtt felöltöttem a kedvenc ingem, nadrágom, az ünneplő kabátom. A cipőbe lépés már nem ment olyan könnyen, ugyanis az "ünneplő" még "nem tört be". Így bőven megáztatva cipőkrémmel, belenyomtam lábaim, és ma a fájdalmat nem ismerve "ünnepeltem".

A virágok egy része már "bevetésre készen"!

Munkahelyemen már érezni lehetett az izgalom előhangjait, az osztályfőnökök a diákokat igazgatták, a diákok a női kollégáimat köszöntötték, én meg azon izgultam, hogyan vészelte túl a beszerzett rózsa-arzenál a fűtött éjszakát az irodámban?

Rövid mustra után dönteni kellett: amint ezt már virágosoknál láthattam, pucolni, visszavágni, friss víz, és így kell ajándékozásra felkészíteni a több csokornyi rózsát.

Elérkezett a várva várt második szünet. Ilyenkor válik evidenssé, hogy bár a több tucatnyi pedagógus között kevés az erősebbik nemű, de jó, hogy a maroknyi csapat számára fontos a Nőnap alkalmával egy kicsit különösebbé tenni ezt a napot.

Tamás kollégám egy rövid bibliai idézettel, saját köszöntő gondolataival, majd két kolléga gyerekeinek verssoraival alapozta a hangulatot a nevelőiben.

Ezen rövid kultúrműsor után jól esett a köszöntést virággal megszentelni, persze egy-két pusziért cserébe.

Évekkel ezelőtt magam "szónokolhattam" eme jeles nap alkalmával, és azóta is látom azokat a másodperceket, amikor a szemek csillannak az örömkönnyektől.