Digiráma Tápiószőlősön - egy derűs esemény margójára

Gyerekkori szerelmem az állókép. Hogy a sors a mozgókép közelébe is hozott, köszönhető Németh Árpád kollégának is.
Tegnap, Csidér Bálint fotóművésznek jóvoltából egy újabb katarzist élhettem meg a közönség közt ülve. Digirámákat vetített nekünk.
Mi is az a digiráma? Nem állókép, nem mozgókép: egy átmenet a kettő között. Dinamikát, mozgást visz az alkotó a képeinek összeválogatásakor, az összeillesztéssel, effektezésével pedig saját kreativitását, művészetét viszi bele. Slideshow, angolosan.

Két helyszínen is ismerkedhettek az érdeklődők a fotóművész alkotásaival.
Elsőként a Faluház nagytermében gyűltek össze az iskolások, tanárok. A bő 35 perc alatt mindenkit elkápráztattak a szimmetriák, színek, a mozgások, tájak.

Második helyszínként az Idősek Otthonában gyűltünk össze a bentlakókkal, dolgozókkal, falubéliekkel.
Az előadó "Kedves Kortársaim" köszöntése rögtön feloldotta a kezdeti feszültséget. Csillogó szemek, tapsoló kezek, nosztalgiázó arcok követték az anyaországi, határokon túli tájakról készült képsorokat.
A bő egy órás előadás zárófilmje előtt az előadó "és most a hölgyeknek egy-egy csokor virág" mondata békés, boldog "köszönjük" szavak sokaságát hozta ki a hálás közönségből.

Aki jelen lehetett, nagy élményként beszél róla.
Reméljük, lesz még hasonló alkalom, és azok is megtekinthetik majd a csodás képsorokat, akik tegnap nem láthatták.
Az ÁMK-Faluház így kívánt segíteni a Húsvétra való lelki készülődésben.
Áldott Ünnepet mindenkinek!

BJ