Déli szellők, fújjatok csak,
játszatok a hajamon.
Olvassz havat, melengető
márciusi szép napom.
Fagyos folyó megáradjon,
vessen bimbót minden ág.
Szebb a somfa gyenge szirma,
mint a szürke jégvirág.
Március van, március van.
Ember s állat érzi már,
dong a kaptár, szárnyat rezget
százezernyi kismadár..."
Ezekkel a gondolatokkal indul számomra a március, a tavasz, az új év új időszaka.
Ahogyan a természet napról-napra, lassan és biztosan megújul, úgy érzem szükségességét az emberi világ megújulásának is.
A hosszú téli napok, úgy érezzük, csak bosszúságot okoztak nekünk: megnőtt a gázszámlánk, elfogyott a tűzifa, meglyukadt a kazán, jeges lett a kocsink szélvédője. Valójában a hideg, a tél, a csend észrevehetetlenül elvégezte azt a feladatát, amelyet a Teremtő régen adott ennek az évszaknak: fertőtlenítse a földet, a növény és állatvilágot és az emberi lelket egyaránt.
Nem véletlen a novemberi korán sötétedés, az őszi betakarítás befejezése, a decemberi "megérdemelt" disznóvágás, majd a Karácsony ünnepe, a januári pihenés, a februári farsangolás, ..., lehetőséget ad a Természet pihenni, felkészülni az új év munkáira, kihívásaira.
A március a maga szépséges ébredésével készít fel fokozatosan a hosszabb munkaidőre, a nagyobb terhelhetőségre.
A sok "dolog" mellett viszont mindig kapunk örömpillanatokat a természettől: az első virágok látványa, illata enyhíti a fáradalmakat, vidámítja az ember szívét, lelkét.
Itt tehát a tavasz! Kívánom, mindenki örömre leljen benne.
Az ÁMK-Faluház Boldog Márciust, nyugodt tavaszt kíván minden kedves olvasónak!
BJ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése